Egy anekdota szerint Anthony de Mello jezsuita atya, ahogy
illik, halála után Szent Péternél jelentkezett a mennyország kapujánál. Az
apostol azonban kételkedve csóválta a fejét, nem volt benne biztos, hogy
beengedheti-e a szimpatikus, de nem éppen hagyományosan gondolkodó embert. Erre
de Mello, szokásához híven, elmesélt neki egy viccet. Péter óriási nevetésben
tört ki, mire Szent Pál is kijött. Újabb vicc, még nagyobb nevetés. Rövid időn
belül az egész mennyei udvar, Xavéri Szent Ferenc, Szent Ignác, Szent József és
a Szűzanya is szívből kacagva vették körül az új jövevényt a kapu előtt. A
fergeteges nevetésnél csak Isten hangja volt erősebb; a mennyei Atya - aki maga
is szereti a humort, különben miért teremtette volna az embert?
A Szerző által választott rövid történetek biztosan
behatolnak az Olvasó szívébe. Mesélnek az imáról, a tudatosságról, a vallásról,
a kegyelemről, kapcsolatokról, az emberi természetről, szolgálatról,
lelkiségről.
